Amikor túl vagy az érettségin, amikor kinyílik a nagyvilág, jönnek azok a késztetések, mint “beülni egy drágább tematikus étterembe”, “elmenni egy hétre fesztiválozni”, vagy ami még nagyobb ugrás: dolgozni itt-ott, hogy láthassuk azt a bizonyos világot belülről.
Előbbiekhez pénz szükségeltetik, amit a “TopiWork Iskolaszövetkezet – Diákmunka” világán belül könnyű lehet előteremteni. És ők segítenek mindenféle területen ki is próbálni magatokat, mert az egyetemi tanulmányok olykor megkövetelik ezt, olykor viszont maguk a tanulmányok igénylik a pénzkereset meglétét, szóval a TopiWork igencsak sok szempontból segíthet. És utóbbi érvényesülése által juttat hozzá az előbb említett dolog eléréséhez… A Topi szinte fogja a kezeteket, és szupportál akkor is, ha olyan igényeitek vannak, hogy ne a koleszos menzakoszt legyen csak opció a jóllakásra, hanem a kedvenc csárdátokat is látogathassátok néha, vagy akár magatok is dolgozhassatok ott. Mondjuk turizmus és vendéglátás szakon hallgató diákként.
Jól sejtitek, a példám saját példa. Nekem nagyon sokat segített a TopiWork Iskolaszövetkezet – Diákmunka világa – vannak olyan diákmunkáik is, amire csak úgy elmentek nyáron, betanítanak és hasznossá tehetitek a szabadidőtöket azáltal, hogy önálló pénzkereseti opcióhoz juttok, és a szakmai képesítéshez is hozzájárulhatnak. Sok összetevős és sok aspektusú az egész világ, amit teremtettek. Egyszerre volt szerintem nekik is céljuk az, hogy segítsenek egy speciális élethelyzetben munkát találni, mert a fiatal felnőtt, aki tanulásra adja a fejét ezt igényli. Egyszerre akarták közelebb hozni a munka világát, és bármelyik népszerű iparágat az egyetemekhez, egyszerre akarhatták végre minőségi szintre emelni a diákmunka fogalmát, és talán jó és jövedelmező kapcsolatot kiépíteni cégekkel. Mert ez egy olyan műfaj, egy olyan idea, amin mindenki kereshet. Jó a cégnek, jó az iskolaszövetkezetnek, de a jó a diáknak is, hogy ha mindenki egymásra talál ebben az “univerzumban”. És én az utóbbi szemszögéből láttam ezt!
Kulcsszó még a “karrierlehetőség”: ahogy írtam, ők többet láttak bele a tanulmányok mellett végezhető munkákba. Eredményes életkezdést is adhatnak. Nem csak szakmai fejlődési lehetőséget, de akár azt is elérheti bárki a segítségükkel, hogy legyen már akkor munkahelye, amikor még egyetemista, és a diplomaszerzést követő nyáron máris munkába állhasson. Illetve folytathassa egy ismerős munkakörnyezetben, esetleg másmilyen foglalkoztatási konstrukcióban onnantól.
Ügyfélközpontúság, kiemelt bérezés – imádtam annak a részét az életemnek, amikor kiléptem a közoktatásból és hirtelen mindenki elkezdett komolyan venni. Ügyfélként, partnerként kezelni. Ők is olyanok, mint egy rendes szolgáltató. Ez már nem az a világ, amikor gyerekként terelgetnek minket. Nem, ők szolgáltatnak. Akkor is, ha nem csak vásárlók vagyunk, hanem alanyai és kedvezményezettei is a folyamatnak, de ezekben az említett dolgokban már mindenki komoly szereplő. A munkát kínáló és a maga részéről diákokat kedvezően foglalkoztatni kívánó cég, a lehetőséggel élő és a munkát vállalni kívánó diák, és a közvetítő is. Mármint a munkaközvetítő. A tagságért a diáknak csak egyszeri, potom díjat kell fizetni, de nem a beiratkozás alkalmával. Majd levonják a fizetésből – cserébe mindent nyújtanak. A közvetítő szerep részükről azzal jár, hogy átvállalnak egy csomó mindent. Intézkednek, a szelektálás egy tekintélyes részét elvégzik a majdan foglalkoztató cégek helyett, majd továbbítanak nekik mindent rólunk. Segítenek az interjúra való eljutásig, és természetesen, ami a lényeg: koordinálják a jogi háttér okos kihasználását. Hogy úgy lehessünk foglalkoztatva, hogy az alkalmazó cég normális fizetést adhasson, de kedvezményeket pedig kaphasson és még a közvetítő is jól járjon.
Meg fogjátok érezni tényleg, ez már egy komolyabb dimenzió, amibe beléptetek. Talán az lesz az első évetek a középsuli után, de egyből megkaptok minden segítséget, hogy komoly dolgokat érhessetek el. Alkalmanként tudnak még érettségi előtt állóknak is munkát szervezni, de nekem tényleg az az élményem maradt, hogy a Topi volt a küszöb, amit könnyű volt átlépni és mögötte a nagybetűs életemet találtam odabent.