Olyan szívesen ellátogatnék már végre egy régi jó magyaros csárdába. Egy cigány húzná a talpalávalót, miközben a hangulat egyre jobb és jobb lesz és a jóféle vörösbor és sör kezdi lassacskán oldani a gátlásokat, ami egyre több hangos kurjantás és táncos lábat eredményez, mert a mondás, miszerint sírva vigad a magyar csak addig igaz, amíg meg nem issza a magáét! Egy ilyen hangulatos este jól esne, mert már idejét se tudom mikor mulattam egy jót a sok meló miatt…
És miért pont egy csárda?
Kollégám mesélte, miután végeztünk a munkával és beültünk egy pofa sörre, hogy múlt hétvégén kiruccantak a családdal kirándulni végre és hazafelé, megálltak egy út menti étteremnél, aminek a pontos nevét már nem jegyeztem meg, de a csárda szó szerepelt benne. Története szerint, az igazi régi 20-as éveket idézték a berendezések, és nagy kupákból lehetett alkoholt fogyasztani, bár ezt ki kellett hagynia, mert vezetett.
Lehet az volt a baj, hogy nem ihatott, mert elég hamar átment az élménybeszámoló egy fiatal apuka panaszkodásába…
Az első gyerek, aki már 4 éves a hosszú kirándulás ellenére se volt képes nyugton maradni és az egész vendéglátóhelyet kiborította elég hamar. Próbálkoztak a lefoglalni, amit végül papírral és ceruzákkal értek el, de elég nehezen, mert a kölyöknek nem volt ötlete, hogy mit rajzoljon. Az apuka gyorsan rávágta, „Úgy is jön a kistestvéred, rajzolj neki egy babakocsit”. Mielőtt neki látott volna a fia rajzolni feltett pár kérdést, hogy még is milyen babakocsit rajzoljon, érdekelte, hogy a kistestvére, fiú vagy lány lesz, és hogy drága vagy olcsó babakocsi legyen, lehet-e rajta rakéta és tévé? Ilyenkor el kell gondolkodni egy szülőnek, hogy azért a feladat kitartson az étkezés végéig, szóval csak annyit mondott, hogy kislánynak készüljön a mestermű, minden más a fantáziájára van bízva! Abban a pillanatban nekifogott és végre az egész étterem megnyugodott.
A szülők nyugodtan folytathatták a lakomát és közben ők is megbeszélhették a babakocsi ügyet. Valóban jön a következő gyerek, és amit az elsőszülöttnél használtak babakocsiszerűséget már tönkrement, mert rossz minőség volt. Mind a ketten egyetértettek abba, hogy a minőségnek ára van, ezért az olcsó babakocsi csak nézőpont kérdése, hogy mit kapnak a termék áráért!
Munkatársam beavatott a részletekbe, miszerint a felesége már utána szaglászott kicsit, hogy hol kéne vásárolniuk és talált egy nagyon meggyőző exkluzív oldalt, ahol a legjobb minőségű babaverdákhoz juthatnak a szülők a termékekhez képest olcsón. Ami még amellett az oldal mellet szólt, az a termékjellemzők, modern babatermékeket árulnak…
Hallgattam volna még kollégámat, de sajnos indulnom kell. A hazaúton valamiért a babakocsik jártak a fejemben, eljátszottam a gondolattal, mi lenne, ha nekem is lenne, vagy a közelébe járnék a gyermekáldásnak, ezért leellenőriztem én is azt az oldalt, ami a témánk tárgya volt. Engem is meggyőzött az itt található babakocsik minősége, és rájöttem, hogy nem egy gyereket szeretnék, hanem minimum hármat, ezért érdemesebb a lehető legjobb babaverdát megvennem, hogy kitartson, amíg kell! Nem vagyok az a fajta fogyasztó, aki megveszi a rossz minőséget, aztán nem sajnálom, ha tönkre megy… Inkább az a ragaszkodó típus vagyok, szeretek emlékeket tenni a tárgyakba, ezért is látom jó döntésnek, ha egy megbízható strapabíró babaverdát vennék, hogy minden tervezett, nem tervezett gyerekem abba nőjön fel és évek múlva, ha megtaláljuk, egy lomtalanítás alkalmával több órán át tudunk róla sztorizgatni.
Ezzel azonban még ráérek, szóval amint hazaértem inkább egy jó csárda után nézek, hogy legalább azt a nőt megtaláljam, aki miatt akarok majd babakocsit venni, mert manapság a megfelelő párt megtalálni a legnehezebb. Mivel nem vagyok az interneten ismerkedős fajta, ezért muszáj olyan helyekre járnom, ahol nagy eséllyel találkozok hasonló magányos és bizakodó emberekkel, mint jómagam, és ha meg lesz, már csak a terveket kell megszőni a babaholmi vásárlásig!