A tesóm, Luca nemrég ünnepelte 30. születésnapját. Mi rendeztük neki a bulit pár barátnőjével. Mivel Luca odavan a jó kis magyaros ételekért, az össznépi vacsorát a közeli csárdába szerveztük. Amúgy is annyi meghívott gyűlt össze, hogy édesanyánk sem vállalta a főzést, úgy tűnik 40 főre már nincs hitelesítve.
Sokat gondolkodtunk, mi legyen az ajándék. Mindenképpen valami hasznos dolgot szerettünk volna, ezért elhatároztuk, hogy összedobunk neki egy nagy ajándékra.
Pár hónapja szerezte meg a motorját és a motoros jogosítványát – amivel egyébként gyerekkori álma vált valóra –, és folyton arról beszélt, hogy mennyire kéne neki egy jó kis bukósisak ahhoz, hogy teljes legyen a szettje. Ezért eszembe jutott, hogy vehetnénk neki egyet közösen.
A többieknek is tetszett az ötlet, és mivel Luca korábban folyton azzal nyaggatott, persze sikertelenül, hogy kísérjem el bukósisakot választani, gondoltam, most majd felajánlom neki magamtól.
Amikor szóba hoztam a dolgot, nem volt olyan lelkes, mint régebben. Azt mondta, most nem is akar a bukóra gondolni, mert nincs rá pénze. Elkezdtem győzködni, hogy azért kinézhetne egyet már most, mert így, ha pénzhez jut, rögtön tudja, mit kell vennie. Még azzal is bátorítottam, hogy találhatunk neki való bukósisak akciót. Végül sikerült meggyőznöm, bár elég nehézkesen ment. Meg is beszéltünk egy szombat délelőttöt, amikor keresgélünk a városban.
Lucának ennyi elég is volt, és amilyen szétszórt, tudtam, hogy majd szombat délelőtt kezd el azon gondolkodni, hol is lehetnek motoros boltok a környéken. Hogy megelőzzem e történéseket, még aznap este keresgéltem kicsit a neten. Eredetileg a bukósisak akciókról szerettem volna többet tudni, de aztán találtam egy honlapot, ahol az akciós kupon mellett hasznos információkkal is szolgáltak a bukósisak választással kapcsolatban. Gyorsan átfutottam a cikkeket, hogy képben legyek, milyen kritériumoknak kell megfelelnie egy ilyen sisaknak. Muszáj volt kicsit beleásnom magam a dologba, mert nem tudtam pontosan, Luca mennyire tájékozott az ügyben.
Persze aztán szombaton jól jött a biztonsági felkészültségem, mert a nővérem nem volt éppen a helyzet magaslatán. Annyit sikerült kihúznunk belőle, amit eddig is tudtunk: hogy túrázni akar a motorral, tehát hosszabb távokat fog megtenni. Ezek után én mély szakmai diskurzusba bonyolódtam az eladóval, amíg Luca, csak ámult és bámult, sikongatott, mint egy gyerek, és minden egyes bukót felpróbált. Egy idő után kezdett az agyunkra menni, ezért gyorsan kiválasztottunk három olyan fejfedőt, ami megfelelt minden elvárásunknak, és mondtam Lucának, hogy ezek közül válasszon.
Egy óra múlva sikerült döntenie. Ekkor az extázis hirtelen átcsapott mély melankóliába, mert rájött, hogy nem tudja kifizetni a választott sisakot. Már ahhoz is fáradt voltam, hogy vigasztaljam, amúgy meg, amíg ő a boltban nézelődött, én mindent elrendeztem az eladóval, és a kiválasztott darab három napon belül meg is érkezett.
Luca szülinapja nagyon jól alakult. A csárdában az óriás adag cigánypecsenyét mind egy szálig betömtük. Mikor átadtuk szülinapi ajándékát, az egyetlen drága nővérkém mélyen meghatódott. Szerintem olyan sokkot kapott, hogy hirtelen nem is nagyon tudott megszólalni. Aztán pár perc múlva megjött a hangja, ordibált és össze-vissza puszilgatott mindenkit. Nagyon büszke voltam az ötletemre, arra, hogy ilyen jól sikerült.
A bulija másnapján aztán a tesóm fölavatta az ajándékát. Elmentek néhány haverjával egy közeli faluba, ahol sokat szoktak túrázni. A többiek kocsival, ő, meg egy barátja motorral.
Kicsit azért aggódtam, de szerencsére este fülig érő szájjal ért haza. Áradozott a sisakról, a motorozásról, a túráról, minden a legnagyobb rendben ment.
Meg kell, hogy mondjam, büszkeséggel töltött el, ahogyan Luca él. Nagyon különbözőek vagyunk ugyan, más időtöltéseket kedvelünk, más dolgokra vágyunk, de egy közös azért van bennünk. Ha a 30. szülinapomra nekem szerveznek valami bulit, akkor a vacsorát ugyanabban a csárdában szeretné elkölteni, mint ahol Luca szülinapján voltunk.
Ha jobban belegondolok, tényleg az ételek tekintetében hasonlítunk csak egymásra. Még szerencse, hogy ennek ellenére jól kijövünk.